Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változatKüldés e-mailbenKüldés e-mailbenPDF változatPDF változat

A történelmi visszatekintés sok olyan dologra adhat magyarázatot, amit a jelenben élő ember nem tud átlátni.

A tudomány története egyben a civilizáció fejlődésének története is. Az anabolikus szteroidok az igazi civilizáció termékei. A szteroidokkal való visszaélés a mindent a sikerért gondolkodásmód egyik legtöbbet használt eszköze a sportban, ezért kell megismerni származásának, előállításának történetét. A dolog érdekességét növeli, hogy a tesztoszteron felfedezésének magyar vonatkozásai is vannak.

Mivel az anabolikus szteroidok a hím nemi hormon, a tesztoszteron rokonvegyületei, ezért a tesztoszteron felfedezése és előállítása felé tett kísérletek egyben a szteroid előállításának története is.

1849-ben A. A. Berthold német fiziológus közölte kísérletének eredményeit, miszerint a kakasok heréje átültethető és kasztrált kakasokban a hasüregbe átültetett és a belekben megtapadt here olyan működést képes kifejteni, amely megőrzi a normál kakasokra jellemző hangképzést, viselkedést (nemi érdeklődés, agresszivitás) más szóval átültetett herével a kakas kakas marad. Berthold kísérlete a hím nemi hormon létének pontos bizonyítéka volt.

1889-ben óriási feltűnést keltett Brown-Séquard bejelentése a herekivonat fiatalító hatásáról. A hetvenes éveiben járó tudós kutya és tengerimalac őrölt heréiből kipréselt, és vízzel higított nedvvel injekciózta saját magát, s ennek tulajdonította, hogy szellemi és testi ereje feltűnően fokozódott, ezért úgy vélte, hogy megfiatalodott. A kivonatot Séquardin néven genfi laboratóriumában gyártotta, és ingyen adott belőle kipróbálásra az érdeklődő orvosoknak. 1889 végére már több mint 12 ezer orvos próbálta alkalmazni különböző betegségek kezelésére a herekivonatot. Amerikában a kivonat a hangzatos "életelixír" nevet kapta. Az eredmények ellentmondásossága miatt a Séquardin rövidesen kiszorult az orvosok fegyvertárából.

Több mint fél évszázaddal Berthold leírása után Párizsban A. Pézard ismét a háziszárnyasok másodlagos hím nemi sajátosságainak és a here feltételezett endokrin tevékenységének összefüggésével foglalkozott. Freud János (1901-1948) magyar farmakológus 1926-ban Pézarddal dolgozott Párizsban. 1939 májusában Freud Amszterdamba ment, és csatlakozott Ernst Laquer intézetéhez, ahol elősegítette, hogy Laquernek, a farmakológia professzorának és a néhány éve megalakult Organon Vállalat befolyásos tanácsadójának érdeklődése a hím nemi hormon felé irányuljon. A tesztoszteron felfedezőjeként a tan- és kézikönyvekben Laquer neve szerepel, azonban több elismert szakember arra a következtetésre jutott, hogy Freud János döntő felvezetése vezetett a tesztoszteronnak, mint hím nemi hormonnak a felismeréséhez, mert elsőnek mutatta ki, hogy heréből olyan szteroidot lehet nyerni, ami minden korábbi tesztben vizsgált szteroidnál hatékonyabb.

1931-ben S. Kober német kémikus bikahere-kivonatból olyan kristályos vegyületet nyert, amelynek 8 -g- ja fejtett ki aktivitást. Csak 4 évvel később derült ki, hogy aktivitása alapján a tesztoszteront tartották a kezükben.

A. Butenandt göttingeni egyetemi magántanár férfivizeletből próbált hasonló aktivitású kristályos vegyületet nyerni. Erőfeszítéseit siker koronázta: a vizeletből androgénhatású vegyületet nyert, de felismerte, hogy ez nem azonos a hím nemi hormonnal. Vegyületét androszteronnak nevezte el. A Butentendt által tett felismerés tette lehetővé, hogy egy magyar kémikus Dávid Károly Gyula a Laquer intézetben az igazi herehormon kutatására koncentrálhasson. Tulajdonképpen az Ő nevéhez fűződik a tesztoszteron izolálása és szerkezetének megállapítása. Dávid 1935-ben a Holland Élettani és Farmakológiai Társaság előtt "Tesztoszteron, a bikaheréből nyert kristályos hím nemi hormon" címmel tartott előadást, amit közöltek is. A közleményhez fűzött megjegyzés tartalmazza a tesztoszteron ma is elfogadott szerkezeti képletét.

Svájcban L.Ruzicka és A.Wettstein, a Ciba gyár kutatói 1935-ben folyamodtak a Ciba nevében a tesztoszteron kémiai szintézisének szabadalmaztatásáért.

Az Organon támogatta a Laquer-csapatot és a Ciba gyár kutatói mellett a berlini Schering gyógyszergyár segítségét élvező Butenandt is célba ért: 1935 áprilisában előállította az androszténdiont, és augusztusi dátummal érkezett meg közlésre a cikke, amelyben tesztoszteron koleszterinből történő előállítását írja le.

A testépítésben a 60-as évekre tehető azoknak a sportolóknak a megjelenése a versenyeken, akik szteroidokkal fokozták teljesítményüket. Azóta szinte minden sportágban halhatunk olyan sportolóról, aki megbukott a doppingvizsgálaton! A NOB törekvései a szteroidok teljes kiirtására a profi sportból teljesen kudarcot vallottak! Talán ideje átértékelni az eddigi irányvonalat lehet, hogy akad egy jobb és talán korrektebb út!

Vissza a szteroidok cikkekhez